2022-10-24
Köztudott, hogy a víz elengedhetetlen és nélkülözhetetlen része életünknek. Arról azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy nem csak folyadékként van rá szükségünk, hanem a levegőben lévő pára formájában is. Változatos területeken és változatos okok miatt fontos, hogy növeljük, szabályozzuk a levegő páratartalmát. Erre az ipari párásítás nyújt lehetőséget. Ha kíváncsi rá, hogy ez mégis mi fán terem, akkor ez a cikk Önnek szól!
Mivel ez egy hosszabb írás, egy tartalomjegyzékkel szeretnénk segíteni, hogy könnyebben áttekinthető legyen, pontosan miről lesz szó:
I. A száraz, párátlan levegő káros hatásai
Milyen problémákat okoz a száraz levegő?
Mit jelentenek a párásítás és a párahűtés kifejezések?
II. Párásítás és párahűtés: hogyan működik?
A rendszer és a páratartalom szabályozása, karbantartása
Mezőgazdasági párásítás és párahűtés: növénytermesztés
Mezőgazdasági párásítás és párahűtés: állattenyésztés
További felhasználási területek
I. A száraz, párátlan levegő káros hatásai
Biztosan találkozott már a száraz levegő problémájával, igen gyakran hallani, hogy egy-egy helyen mennyire alacsony a páratartalom. Arról viszont már kevesebbet lehet tudni, hogy mi áll ennek a hátterében.
1. Mitől száraz a levegő?
A levegő szárazsága a páratartalomtól, egészen pontosan a vízgőz-tartalomtól függ. Amikor azt mondjuk, hogy száraz a levegő, akkor valójában arról beszélünk, hogy kevés víz (vízmolekula) van légnemű állapotban a levegőben. Ennek mértékét a relatív páratartalom mértékegységével szokták megadni.
De mit jelent az, hogy relatív?
A levegő páratartalmát valamihez viszonyítjuk: mivel a levegő vízmegtartó képessége hőmérsékletfüggő (a meleg levegő több vizet képes tárolni kicsapódás nélkül mint a hideg levegő) ezért viszonyítási alapnak azt a pontot használjuk, amikor a levegő már nem képes megtartani a vizet és kicsapódik. Ezt a kicsapódási pontot nevezzük 100% relatív páratartalomnak.
A relatív páratartalom tehát azt mutatja, hogy mennyire párás a levegő ahhoz képest, ami az aktuális hőmérsékleten megtartható. Praktikusan ez azt jelenti, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb az a páramennyiség, amit a levegő meg tud tartani a nedvességből.
Fontos különbséget tenni a relatív és az abszolút páratartalom kifejezések között. Az abszolút páratartalom azt fejezi ki, hogy hány gramm víz van 1 m³ levegőben – ez az érték nem változik a hőmérséklet hatására, hiszen ez egy abszolút érték, és nem azt az arányt jelöli, hogy mennyire párás a levegő ahhoz képest, ami az adott hőmérsékleten lehetséges. A relatív páratartalom fogalmát éppen azért vezették be, mert egy adott hőmérsékleten a %-os érték mutatja meg szemléletesen, hogy mennyire száraz vagy párás a levegő.
Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet tud tárolni kicsapódás nélkül. A közhiedelemmel ellentétben azonban ez nem azt jelenti, hogy a száraz levegőnek a hideg az oka.
Ahogyan a túl alacsony, úgy a túl magas páratartalom sem egészséges. A legideálisabb 18-22°C hőmérsékleten 40-60%-os relatív páratartalom, amely megfelelő klímát teremt az emberek és az állatok számára egyaránt.
2. Milyen problémákat okoz a száraz levegő?
A levegő páratartalma befolyásolja az élősködők és penészgombák mennyiségét. A megfelelő páratartalom például csökkenti a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát. Az atkák elszaporodásában pedig döntő szerepet játszik a nyirkos levegő: túl magas, kb. 80%-os relatív páratartalomnál gyarapodnak a legkönnyebben.
A száraz levegő az emberi szervezetre nagyon rossz hatással van. Tipikusan köhögést, bőrszárazságot és szemszárazságot (esetleg kötőhártya-gyulladást) idéz elő. Gyakran előfordul, hogy a nyálkahártyát is szárítja, ami azért veszélyes, mert a fertőzések, gyulladások így könnyebben elérik a szervezetet.
De nem csak az emberi egészségre van rossz hatással a tartósan száraz levegő. Azon túl, hogy az emlős állatok szervezetére is az emberéhez hasonlóan hat, a fa bútoroknak, fa padlónak sem tesz jót, repedéseket idéz elő rajtuk, ahogyan a tapétán, a festéken és a vakolaton is. Sőt meg kell említeni a növényeket, a textíliákat, a hangszereket és a festményeket is a nem megfelelő páratartalmú levegő kárvallotjai között.
Hőérzetünk is a páratartalomtól függ, mivel a test melegre, illetve hidegre adott természetes reakcióit jelentősen képes befolyásolni. A túlságosan magas páratartalom például torzítja a hőérzetet, így csökkenti a test alapvető hűtő folyamatának, az izzadásnak a hatékonyságát.
Az ideális mértékben párás levegőben sokkal energikusabban tudunk működni, és képesek vagyunk jobban és nyugodtabban koncentrálni, mert nem terheli meg szervezetünket a túl száraz vagy túl nedves levegő elleni küzdelem.
3. Mit jelentenek a párásítás és a párahűtés kifejezések?
Ha a páratartalom mértéke alacsony, az gyorsan, tartósan és hatékonyan csak a levegő páratartalmának növelésével korrigálható, megfelelő eszközök és berendezések segítségével.
A Ditusz Kft. párásító berendezései a víz nagynyomású porlasztásával hozzák létre a párát – ez jelenti a párásítást. Mivel a víz nagy nyomáson (minimum 70 bar) és nagysebességgel kerül a légtérbe, a vízcseppek olyannyira aprók, hogy azonnal elpárolognak, így nem nedvesítik a felületeket, nem teszik nyirkossá a helyet, csupán nő a páratartalom.
(A kisnyomású porlasztás egyik nagy hátránya, hogy túl nagy vízcseppek jutnak a levegőbe, amelyek nem tudnak elpárologni, ezért lecsapódnak. Erről részletesebben ide kattintva olvashat.)
Fizikai törvényszerűség, miszerint a párolgás hő elvonásával jár, ezáltal hűti a környezetet – ez a folyamat az úgynevezett evaporatív hűtés, vagy ismertebb nevén a párahűtés. A kifújt vízpára a párolgáshoz a környezetből von el nagy mennyiségű hőt, ami jelentős hűtőhatást jelent, akár 5-10°C-os hőmérséklet-csökkenés is elérhető. (Erről még többet megtudhat ide kattintva.)
Ahol a hagyományosnak tekinthető hűtési megoldások túlságosan költségesek lennének, vagy alkalmazásukra nincs lehetőség (pl. nagyméretű és/vagy nyitott vagy részben nyitott tereknél), ott a párahűtés nagyon hatékonyan és környezetbarát módon képes csökkenteni a hőmérsékletet. Egyetlen nagynyomású fúvóka teljesítménye felér egy átlagos fali klímaberendezés hűtőképességével.
II. Párásítás és párahűtés: hogyan működik?
A párásításra és párahűtésre alkalmas berendezéseket összetett rendszer működteti – mi csak és kizárólag automatizált, megbízható, az adott igényeknek megfelelő rendszereket alakítunk ki, melyek az alábbiak szerint működtethetőek a leghatékonyabban.
1. Tervezés
A párásítási és párahűtési feladatok ellátását biztosító rendszer létrehozása gondos előkészületeket igényel. Mi, az ügyféllel közös, szakmai konzultatív folyamatban, precízen készítünk elő és tervezünk meg minden egyes berendezést. Minden párásítási és párahűtési feladatra tudunk szakszerű és az ügyfél érdekeit figyelembe vevő tanácsokat adni, figyelembe véve az egyedi igényeket, többek között a terület nagyságát, a rendelkezésre álló víz minőségét, a telepítési körülményeket és a rendszer által biztosítandó páratartalmat.
A rendszerek megtervezésekor fontos szempont, hogy később felmerülő vagy megváltozott igények kiszolgálására is alkalmasak legyenek, valamint hogy karbantartásuk könnyű, működésük pedig minél inkább gondozásmentes és automatikus legyen.
2. A párásítás vezérlése
A Ditusz Kft. által fejlesztett párásító rendszerek vezérlése több, hálózatba kötött mikroszámítógépes vezérlő alkalmazásával valósul meg. A különböző feladatokat ellátó vezérlők fölé van rendelve a Központi Vezérlő számítógép (Ditusz Central Controller – DCC), mely “karmesterként” irányítja az alárendelt vezérlőket és gyűjti a mért adatokat. A zónavezérlők a DCC-től kapott beállítások alapján automatikusan vezérlik a befúvásokat, a páragenerátor vezérlők pedig mindig pontosan annyi vizet biztosítanak a porlasztók számára, amennyire aktuálisan szükség van (például újabb páragenerátor bekapcsolásával vagy épp kikapcsolásával).
Az egyes zónákban elhelyezett zónavezérlők (a DCC-től kapott beállítások alapján) szabályozzák a zónában a páratartalmat. A zónavezérlők hőmérséklet-, illetve páratartalom érzékelővel ellátott mikroszámítógépek, melyek adott beállítások szerint képesek szabályozni a páratartalmat az adott zónában.
Egy távfelügyeleti rendszer pedig lehetővé teszi a beállítások és a pillanatnyi státusz nyomonkövetését, és a gyűjtött adatok korlátlan visszanézését is.
3. A befújó egységek
A párásítás lényegében nem más, mint a víz porlasztása és egyenletes szórása. Ezt a feladatot a különböző befújó egységek és fúvókák látják el. Ezek az egységek falra, álmennyezetre függesztve, vagy akár oszlopra is felszerelhetőek.
A Ditusz befújó egységei nagynyomású üzemmódban működnek, amire azért van szükség, hogy a levegőbe kerülő vízpermet azonnal elpárologjon, és így vizezés mentesen működjön a rendszer.
A fúvókák hosszú élettartamát és a rendszer dugulásmentes működését a rozsdamentes alapanyagok, valamint a kopásálló rubin fejek- és szűrőbetétek biztosítják. A dugulásmentes üzemeléshez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön a rendszerbe idegen, nemkívánatos anyag (ettől védenek a szűrőbetétek) és minél alacsonyabb legyen a vízkeménység. Ez utóbbi az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, stb.) kivonásával érhető el, amely feladatot a vízlágyító berendezések látják el. Amennyiben még tisztább (sótalanított) vízre van szükség, akkor az általunk alkalmazott vízkezelő berendezések akár ultratisztaságú (UPW) víz előállítását is lehetővé teszik. Mindennek köszönhetően párásító rendszereink egyik legnagyobb előnye, hogy gondozásmentesen működnek, nincs szükségük állandó szervizelésre. A dugulásmentes működésről ide kattintva olvashat.)
4. Vízkezelés
A párásításhoz használt víz minősége nem csak a befújó egységek hatékony működése miatt fontos. A levegőbe kerülő porlasztott víznek többek között mentesnek kell lennie szennyezőanyagoktól, nemkívánatos vegyi anyagoktól, és alacsonynak kell lennie benne az oldott szárazanyag- és vas-mangán tartalomnak is.
Mindig a párásítási feladattal szembeni elvárások, illetve a rendelkezésre álló víz minősége határozza meg, hogy milyen mértékű víztisztításra, vízkezelésre van szükség. A vízkezelés lényege, hogy a párásításhoz rendelkezésre álló úgynevezett nyersvízből (vagy a visszaforgatott ,,használt vízből”) megfelelő minőségű, vizet hozzunk létre. Ez többnyire az eltávolítandó (lebegő) anyagok kivonásával kezdődik, majd a sótartalom igény szerinti kiszűrésével folytatódik.
A vízkezelést végző rendszer is automatikusan működik. Manuális beavatkozást csak a rendszer indítása, beállítása és az üzemeléséhez szükséges vegyszerek előkészítése igényel.
5. A rendszer és a páratartalom szabályozása, karbantartása
A Ditusz rendszereit úgy alkottuk meg, hogy azokat a lehető legnagyobb mértékben automatizmusok tudják működtetni. Ez lehetővé teszi az egyszerű, emberi erőforrást kímélő üzemelést.
Az automatikus működés és a valós idejű információk ismeretének elengedhetetlen feltétele a környezet folyamatos monitorozása és az így nyert adatok feldolgozása. Berendezéseink olyan adatgyűjtő rendszerekkel vannak ellátva, amelyek nem csak az információk gyűjtésének, feldolgozásának és továbbításának feladatát látják el, hanem azok tárolásáról, archiválásáról is gondoskodnak, így bármikor visszaellenőrizhetők, kiértékelhetők.
A rendszer párhuzamosan, több különböző ponton is méri a környezeti paramétereket. A környezeti adatok folyamatos gyűjtése lehetővé teszi az előre megadott peremfeltételek mentén történő automatikus korrigáló beavatkozást és az öndiagnosztikát is. Így nem kell folyamatosan ellenőrizni, felügyelni hogy minden az elvárások szerint működik-e.
Az egyes mérési adatokra riasztási küszöbértékek is beállíthatók. Így, például, ha egy beállított paraméter (tartósan) határértéken kívülre kerül, a rendszer értesítést küld. Ahhoz, hogy az értesítés célba érjen, nem kell a helyszínen tartózkodni. Tetszőleges számú és típusú készülékre képes a rendszer értesítést küldeni, akár emailben is.
A mesterséges intelligencia alapú meghibásodás-előrejelző algoritmusok képesek jelezni az esetleges karbantartási feladatokat is. Ez nagyfokú üzembiztonságot és tervezhetőséget biztosít, és ebből fakadóan a működés folytonosságát jelenti.
Kockázatos azonban, ha karbantartást csak ilyen esetekben végzünk. A tartósan hibamentes üzemelés érdekében bizonyos időközönként meg kell vizsgálni a rendszert alkotó komponenseket, és szükség esetén kalibrálni, javítani, cserélni őket.
(Tőlünk karbantartási szolgáltatásunk keretein belül a garanciális időszakon túl is van lehetőség eseti vagy tervezett szerződéses karbantartás elvégzését kérni.)
III. Felhasználási területek
Ahogyan arra a cikk elején is utaltunk, a nem megfelelő páratartalmú levegő komoly problémákat okozhat. Ám számos olyan eset van, amikor a hagyományos klimatizáló eszközökkel nem oldható meg hatékonyan a párásítás.
Éppen ezért, a párásító és a párahűtő berendezések felhasználási területe igen széles: a mezőgazdaságtól kezdve, az iparon át, kiterjed egészen a kereskedelemig és a vendéglátásig.
A továbbiakban azt járjuk körül, hogy jellemzően hol és milyen célból van szükség nagymértékű párásításra.
1. Mezőgazdasági párásítás és párahűtés: növénytermesztés
A megfelelő klíma nagyon fontos a növények növekedéséhez. A 2022-es, rendkívül meleg és száraz nyár is rávilágított arra, milyen súlyos veszteségeket okozhat az alacsony páratartalom és a tartósan magas hőmérséklet, például azzal, hogy alacsony terméshozamot eredményez. Többek között az uborka, a paradicsom és a paprika termesztése is megkívánja, hogy a hőmérséklet és a páratartalom szintje bizonyos határok között legyen.
Gyakran látni a mezőgazdaságban, hogy a növénytermesztés üvegházakban, fóliasátrakban történik. Bizonyos időjárási körülmények között ez hasznos lehet, de érdemes tudni, hogy agrárkutatások szerint az üveg és fólia alatt keletkező rendkívül magas hőmérséklet sem tesz jót a növényeknek: csökken a tápanyagfelvételi képességük, sőt akár ki is száradhatnak és le is épülhetnek a hőstressz hatására.
A növények számára a 70% és 80% közötti relatív páratartalom az ideális. Ha sikerül tartósan ilyen mikroklímát biztosítani, azzal nem csak magasabb terméshozam érhető el, de kevesebb növényvédő szerre is lesz szükség.
A gombaházakban még speciálisabb a helyzet. A gombák, ugyanis, kifejezetten igénylik a párás, nedves környezetet, igazán bőséges termés csak ideális páratartalom mellett érhető el. Hogy éppen mi az ideális, az viszont fajtától, illetve attól függ, hogy átszövés vagy termőre fordulás zajlik épp. (Egyes fajoknál akár 90% feletti páratartalomra is szükség lehet.)
Mindemellett a gombák fejlődéséhez nélkülözhetetlen a hőmérsékletet is adott határok között tartani. Nyáron figyelni kell, hogy ne legyen 22°C-nál több körülöttük, télen pedig minimum 15°C-ot igényelnek. Melegben ezért gondoskodni kell a gombaház hűtéséről, télen pedig a fűtéséről – utóbbinál ezzel egyidejűleg hatványozottan figyelni kell a megfelelő páratartalom megtartására, mert (ahogyan arról már ebben a cikkben is írtunk korábban) a fűtéssel csökken a relatív páratartalom és ilyenkor a növények párolgása nemkívánatos vízveszteséget okoz a terményben.
A mi Agro berendezéseink kifejezetten üveg- és fóliaházak párásítására, illetve hűtésére lettek kitalálva. A nagynyomású párásító rendszer képes párásítani és hűteni is a környezetet, így teremtve meg a megfelelő körülményeket.
A növények termesztése után a leszüretelt gyümölcsök, zöldségek vagy épp a virágok tárolása is megkövetel bizonyos körülményeket. Melegebb levegő hatására ugyanis elvesztik nedvességtartalmukat, ami befolyásolja minőségüket. Jellemzően fagypont feletti hőmérsékleten, 95%-os relatív páratartalomra van szükség ahhoz, hogy megőrizzék egészségüket és frissességüket és a fertőzésekkel szemben is ellenállóbbak legyenek. Így a tárolásukra használt hűtőházak párásítására is kellő figyelmet kell fordítani.
2. Mezőgazdasági párásítás és párahűtés: állattenyésztés
A haszonállatokra hasonló hatással van a nyári forróság, mint az emberekre. Esetükben a tartós meleg kevesebb táplálékbevitel formájában mutatkozik meg, amely által lassul a súlygyarapodás és az anyagcsere, továbbá csökken a tej-, illetve tojáshozam. Szélsőséges esetekben, nagy kánikulában a megbetegedések száma is növekszik és magasabb lehet az elhullási arány. Mindezek nagy veszteséget jelentenek.
Az állatok hűtésére számos módszer létezik. Igazán hatékonynak az számít ezek közül, amelyik nagy területek tartós hűtését teszik lehetővé. A párahűtés az egyik legeredményesebb módszere a környezet klimatikus szabályozásának. Különösen igaz ez a melegre kifejezetten érzékeny állatok esetén, mint amilyenek a szárnyasok, a szarvasmarhák vagy épp a sertés.
A vízporlasztásos párahűtés semmilyen kockázatot nem jelent az állatok egészségére, sokkal inkább kedvezően hat rájuk, hiszen megfelelő hőmérsékletet és friss levegőt biztosít, ráadásul a kártevők jelentős részét is távol tartja, tudniillik a rovarok nem szeretnek (pára)ködben repülni. Észrevehetően csökken a halálozási arány azon állatok között, amelyek életterének klímáját így szabályozzák.
A párahűtés tehát meglehetősen hatékony módszere az állatok számára megfelelő környezet megteremtésének.
Kritikus fontosságú például a szárnyasok testhőmérséklete: ha egy bizonyos szint fölé emelkedik, a madár azonnal a hősokk és az ezzel járó szorongás jeleit mutatja (ilyen például az erős lihegés), és könnyen előfordulhat az is, hogy elpusztul.
A szélsőséges melegtől megkímélt szárnyas haszonállatok viszont jóval többet esznek és jóval több jó minőségű tojást raknak.
A szarvasmarhák egészségének megőrzése is nehéz feladat melegebb időszakokban. Magas hőmérséklet hatására csökken a takarmányfelvétel, ami kihat húsuk gyarapodására, de a szaporodást is visszaveti a hőség, és egészségügyi problémákat is felvet. A tehenek különösen érzékenyen reagálnak a melegre, ez megmutatkozik tejük minőségében és mennyiségében. Ezért a tehenészetekben, istállók, fejőházak tejüzemek hatékony hűtése kiemelt fontossággal bír.
A hűvös nagyon kedvezően hat a sertésekre is. Fokozza a hússertések és a vemhes kocák étvágyát, javítják a szoptatás minőségét, ami növeli a jövőbeni almok méretét és a kocák gyors regenerálódásához is hozzájárul. Ezzel együtt a termékenységet is javítja, a hűvös környezet ugyanis csökkenti a sertéseknél a meddőség kockázatát.
3. Ipari párásítás
A mezőgazdaság mellett az iparban is sokszor van szükség a páratartalom növelésére, szabályozására. Ez nem oldható meg tökéletesen a hagyományos klimatizáló vagy párásító berendezésekkel gyorsan, egyszerűen és hatékonyan. Kiváltképp igaz ez, ha részben (vagy akár egészben) nyitott terek hűtéséről, párásításáról beszélünk. A téli hideg levegő jóval szárazabb, ami számos technológiai problémát okozhat, de a zárt terek mesterséges felmelegítése is a relatív páratartalom csökkenését idézi elő (ahogyan arról fentebb is írtunk).
Ahol festéket vagy ragasztót használnak, jellemzően például a nyomdaiparban, kritikus fontosságú a minőségbiztosítás szempontjából a páratartalom precíz szabályozása. Száraz levegőben a papírlapok nedvességtartalma csökken, aminek hatására egyrészt könnyebben szakadnak, másrészt a festék terülése és száradása sem megfelelően történik.
Az ipari gyártósorok egyik problémája a nagy mennyiségű por és károsanyag keletkezése, illetve a kellemetlen szagok felszabadulása. A pára hatékonyan képes megkötni a port és a szagokat is, így az olyan helyeken, ahol a szellőztetés nem megoldható, gyakran alkalmazzák az ipari párásítást a környezet tisztítására. A finom páraköd elnyomja az emelkedő port és a káros anyagokat, így ülepítve azokat, miközben a padló és a gépek szárazon maradnak. A párásításhoz használt vízbe akár szagelnyelő oldat is keverhető, ami még hatékonyabbá teszi a kellemetlen szagok semlegesítését. Párásítást por-, károsanyag- és szag megkötésére nagy porral járó munkafolyamatoknál használnak (jellemzően ahol fával, fémmel, üveggel, papírral, gipsszel vagy cementtel dolgoznak), illetve ott, ahol élelmiszeripari hulladék keletkezik (például vágóhidakon).
Az áramkörök, elektronikus eszközök és alkatrészek, illetve az ezeken tárolt adatok különösen érzékenyek az elektrosztatikus kisülésekre: károsodhatnak, meghibásodhatnak, de akár tönkre is mehetnek tőle. Az elektrosztatikus kisülés (Elektro Static Discharge – ESD) nem más, mint két különböző elektromos töltésű tárgy egymáshoz közel kerülése, érintkezése, amely hirtelen kisüléssel jár – előfordul, hogy ez látható vagy hallható szikra nélkül fordul elő, mégis károsodás okozhat. Sok esetben ez ellen mechanikus úton védekeznek, de ez nem biztosít elegendő védelmet. Az a tény azonban, hogy a párás levegőben a statikus feltöltődés és kisülés kockázata csökken, más védekezési módszert is lehetővé tesz. A 40% feletti relatív páratartalom ugyanis csökkenti a felületi ellenállást azzal, hogy a levegő nedvessége egy vékony védőréteget képez, amely természetes vezetőként eloszlatja az elektromos töltéseket.
A párásítás tehát jelentősen csökkenti az elektromos kisülések valószínűségét, ezért az ipari párásítást ESD elleni védelemként gyakran használják az elektronikai iparban.
4. Ipari párahűtés
A nagyobb ingatlanok (mint amilyenek például az irodaházak) hűtése sok energiát igényel (különösen a hosszú, meleg nyarakon), ami régebben telepített és/vagy alulméretezett klímaberendezésekkel csak költségesen oldható meg, és túl is terheli ezeket a klimatizáló berendezéseket, ami üzemeltetési kockázatot is jelent.
A klímagépek által termelt hőt kondenzátorok szállítják el, a kondenzátorok kapacitása azonban véges. Sokáig fennálló hőségben csökken a hűtőteljesítmény (holott az energiafogyasztás nő), szélsőséges esetben pedig akár le is állhat a klímaberendezés.
A klimatizáló-, illetve hűtőgépek hatékony és gazdaságosabb működése úgynevezett klímatuninggal segíthető elő. Az általunk alkalmazott AC ECO klímahatékonyság-növelő technológia párahűtést alkalmazva hűti a kondenzátorokon átszívott levegőt. Így a berendezés a legmelegebb órákban sem melegszik túl, és képes tartósan hatékonyan, magas hűtőteljesítménnyel dolgozni, ráadásul alacsonyabb energiafogyasztás mellett, akár 10-20%-os energiamegtakarítást is jelenthet a klímatuning használata.
Hasonlóan, a csarnokok hűtése is komoly energiabefektetést jelent(ene) hagyományos klímaberendezésekkel: gyártócsarnokok, üzemcsarnokok, raktárak, sportcsarnokok klimatizálása sem oldható meg optimálisan hagyományos berendezésekkel.
A hőmérséklet csökkentése nagy légterű belterületeken ipari párahűtő rendszerrel valósítható meg hatékonyan. A ventilátorok akár 10 méteres távolságra is eljuttatják a párával lehűtött levegőt, a légmozgásnak köszönhetően pedig kellemesebb lehet a szubjektív hőérzet is.
5. Kereskedelem és vendéglátás
Az eladásra szánt zöldségek és gyümölcsök kihelyezése a piacokon, boltokban, áruházakban, szupermarketekben mindig állagromlással járhat száraz időben, mivel folyamatosan csökken a víztartalmuk, ezáltal veszítenek ízletességükből, frissességükből, és megjelenésük is egyre kevésbé lesz esztétikus. Ugyanakkor a vásárlók és a kereskedők szempontjából is előnyös, ha az eladásra kínált áruk jól láthatóak, hiszen úgy könnyebb választani közülük.
A zöldségek és gyümölcsök minőségének megőrzését teszi lehetővé a kereskedelmi párásítás, aminek köszönhetően az áru napokig megőrzi frissességét nyitott pulton is. Ráadásul a pára hűtőhatása azt is lehetővé teszi, hogy akár éjszaka is kihelyezve maradjanak a termékek, nem szükséges hűtött raktárba visszaszállítani őket. De arra is van számos példa, hogy disztribúciós raktárakban is párásítást alkalmaznak az áru frissen tartása céljából. Sőt, mivel a páradús levegő a rovarokat is távol tartja, a halas- és húspultok párásítása, párahűtése is működő, bevett gyakorlat.
Mivel a párahűtés külterek klimatizálására is alkalmas, gyakran alkalmazzák éttermek, kávézók teraszainak hűtésére is ezt a technológiát. A nyári időszakban a vendéglátóipari egységek kinti részein sokkal szívesebben tartózkodnak a vendégek, feltéve, ha a kellemes hőmérséklet biztosítva van számukra. A mi ventilátoros, illetve vonalsugárzós teraszhűtő rendszereink például 5-10°C-kal is képesek csökkenteni a hőmérsékletet, ami egészen egyedi élményt jelent a vendégek számára, elvégre forró, napsütéses órákban is kültéren tartózkodhatnak, kellemes körülmények között.
A kültéri szabad területek párahűtéssel történő klimatizálása rendezvényeken is jó szolgálatot tesz. Szabadtéren tartott ünnepségek, bemutatók, sport- és kulturális rendezvények résztvevői érezhetik magukat sokkal komfortosabban még kánikulában is, és elkerülhetőek a hőterhelés okozta rosszullétek is. Compact párahűtő berendezéseink szinte teljesen hangtalanul működnek, miközben akár 6-10°C-kal is csökkentik a hőmérsékletet a párolgás hőelvonó hatását kihasználva, úgy, hogy nem nedvesítik és vizezik a környezetet. Mivel a ventilátorok a rájuk szerelt párahűtővel a hűvös levegőt 5-7 méteres távolságra is eljuttatják, oszcilláló mozgással igen nagy terület hűtése sem jelent akadályt.
Szabadtéren nincs mindig lehetőség kiépíteni párahűtő berendezést, ezért olyan más opciók is vannak, mint amilyen például a mobil párásítás, a párasátor vagy épp a párakapu. Ezek az alternatívák minden olyan esetben jól alkalmazhatók, amikor változó helyszíneken vagy ideiglenesen van szükség párahűtésre.
A mobil eszköz könnyen szállítható és nagyon rövid idő alatt bárhol üzembe helyezhető. Teljesen automatikusan működve hűti a környezetet, sőt képes magával a párásítással csökkenteni a vírusok és baktériumok koncentrációját a levegőben.
A másik két könnyen mozgatható, szállítható és összeszerelhető lehetőség a párakapu és a párasátor, melyekbe már előzetesen be van építve a párásító rendszer egy erre a felhasználásra optimalizált változata.
6. További felhasználási területek
Talán sokan nem is gondolnák azt, hogy a száraz levegő milyen sok kellemetlenséget és kényelmetlenséget tud okozni az emberi szervezetnek.
A hörgők hidratálása például rendkívül fontos, de az ezt a feladatot ellátó folyadék alacsony páratartalmú környezetben pillanatok alatt elpárolog. Ez egyrészt felerősíti az asztma tüneteit, másrészt hörghurutot vagy orrmelléküreg-gyulladást idézhet elő, de akár már meglévő légúti megbetegedések tüneteit is súlyosbíthatja.
De a száraz levegő a torokban is gyulladást is okozhat, ahogyan a szemet is irritálhatja a szaruhártyát védő könnyfólia vékonyításával. Emellett a bőrt is gyengíti, aminek eredményeképp az irritáló vagy allergén anyagokkal való érintkezés még kellemetlenebbé válhat, vagy az ekcéma tüneteit is súlyosbodhatnak. Szélsőséges esetben pedig akár orrvérzést is okozhat a nagyon alacsony páratartalmú levegő.
Mindezek a problémák hamar fáradtságérzést és legyengült immunrendszert idéznek elő, ami koncentrációhiányhoz és magasabb stressz-szinthez vezet.
Éppen ezért a párásítást a humán komfort növelésének céljából is alkalmazzák: a munkahelyek (legyen az ipari vagy irodai környezet), kiállító- és konferenciatermek párásítása és hűtése azzal, hogy megköti a levegőben lévő port és növeli a relatív páratartalmat (ideális esetben 40% és 60% között tartja) tiszta és friss levegőt biztosít. Ezzel jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy jobb munkakörülményeket biztosítva növelje a munkavállalók teljesítményét és csökkentse megbetegedésük kockázatát
(Gyakran felmerülő kérdés, hogy maga a párásítás nem jelent-e egészségügyi kockázatot. Ez egyedül a porlasztásra használt víz kezelésén és tisztaságán múlik. A Ditusz Kft. berendezései automatikus átmosó-tiszító funkcióval vannak ellátva, valamint előszűréseket és csíramentesítő UV-szűrőket is alkalmazunk – ennek köszönhetően bakteriális szempontból is teljesen tiszta vizet porlasztunk, ami semmilyen módon nem egészségkárosító. Ha ez jobban érdekli, ajánljuk figyelmébe oldalunk Gyakori kérdések menüpontját!)
Párahűtéssel ráadásul megoldható az is, hogy csak bizonyos zónákat, (munka)területeket hűtsünk le, így könnyebben biztosítható a munkavédelmi szabályok betartása akár melegüzemi környezetben is, anélkül, hogy a teljes gyártócsarnokot le kellene hűteni (erre sokszor nincs is lehetőség).
Vannak olyan esetek, amikor egy adott épület tervezésekor gondoltak a megfelelő szellőztetésre, és ki van építve légtechnikai infrastruktúra. A légcsatornák megléte azonban nem jelenti azt, hogy a hűtés és a párásítás is maradéktalanul meg van oldva. Az ilyen esetekben rendkívül hatékony lehet magának a légcsatornának a párásítása, hiszen így a már meglévő rendszerben rejlő lehetőségeket lehet még jobban kiaknázni. A Ditusz párásító berendezései gond nélkül összeilleszthetőek a légcsatornás légkezeléssel.
Ahogyan arra már korábban is utaltunk, a páradús levegő képes távol tartani a rovarokat. A párásítás ezen előnyét nem csak a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a vendéglátásában lehet kihasználni. Gyakorlatilag bármilyen kültéri programot (legyen az egy grillezés vagy egy társasági összejövetel a teraszon) kellemesebbé varázsolhat, ha sikerül elűzni a helyszínről a rovarokat.
De az iparban is vannak olyan területek, ahol szükség van rovarűzésre (például mert a készülő termékbe beleragadó rovar selejt terméket eredményez), de nincs lehetőség a kültér és a beltér tartós elválasztására. A porlasztott víz mikroméretű cseppjei a rovarokra tapadva mozgásképtelenné teszik azokat, így a párásítás rovarűző felhasználására is látni példát. Ilyen esetekben az úgynevezett párafüggöny alkalmazása is jó megoldás lehet.
Sőt, párásítás segítségével nem csak a bogarak ellen lehet felvenni a harcot, de a kórokozókkal szemben is. A pára már önmagában képes megkötni és ülepíteni a légtérben lévő mikroszkopikus méretű patogén elemeket (ezért javasolnak gyakori szellőztetést járvány idején), de a porlasztott vízhez környezetbarát sterilizáló szert hozzáadva akár a (nyitott) terek fertőtlenítése is megoldható.
Az úgynevezett párafertőtlenítésre az elmúlt években csak még jobban megnőtt az igény a COVID-19 vírus terjedésének csökkentése kapcsán.
Olyan rendszerek kiépítését is tudjuk vállalni, amelyekkel nagyobb légterekben is lehetőség nyílik a környezetbarát fertőtlenítőszerrel (HOCL) kezelt vizet szétporlasztani. Az így keletkező pára biztonságosan elpusztítja a kórokozókat és a vírusokat.
Bízunk benne, hogy az ipari párásítás és párahűtés működésének és felhasználási területeinek áttekintésével sikerült átfogóbb képet adnunk arról, hogy mivel foglalkozunk.
Ide kattintva felveheti velünk a kapcsolatot, keressen minket, ha bármiben a segítségére lehetünk párásítással!